Milyen technológián alapul a forrasztási eljárás?
A forrasztás a szerkezeti anyagok záró illesztésének termikus eljárása. Forrasztópáka vagy lézer segítségével biztosítják a stabil forrasztási kötésekhez és a forrasztóanyag felolvasztásához szükséges hőt. Segítségével különböző alkatrészek és anyagok (például nikkel, réz, fém, acél, vas és alumínium) köthetők egymáshoz anyagzárással. A forrasztás helyén egy könnyen olvadó fémötvözet, az úgynevezett forrasztóanyag szolgál kötőanyagként. A forrasztás folyamattechnikájához tartozik a forrasztófém automatikus, programozható adagolása és a folyamat megfigyelésére szolgáló számtalan érzékelő. Speciális folyamat a vákuum vagy védőgáz alatt végzett forrasztás. Ezek segítségével nagyon magas tisztasági követelményeket lehet megvalósítani, például a félvezetők szerelése vagy erősvákuumos berendezések vagy elektroncsövek építése során.
A két különböző forrasztási technika közti különbségek:
- Lágyforrasztás esetén a forrasztóanyag olvadáspontja 450 °C alatt van, például az elektronikai iparban.
- A keményforrasztásnál a forrasztóanyag olvadáspontja 450 °C felett van, ezt használják például a különösen erős kötéseknél az autóiparban vagy a napelem és akkumulátor területeken.